Lakmusz podcast

A Lakmusz november 30-i cikkében bemutattunk egy közel százfős kamuprofil-hálózatot, melynek tagjai szakmányban terjesztik a kormánypárti tartalmakat a Facebookon, miközben AI-generált képekkel komplex élettörténeteket szőnek maguk köré, ismerőseik közé pedig valódi embereket is behúznak. Podcastunkban Teczár Szilárd Német Szilvit, a cikk szerzőjét kérdezte arról, hogyan sikerült feltárnia a hálózatot, mi a jelentősége az álprofilos politikai kampányoknak, és mit tehetnek az internetező állampolgárok a megtévesztő Facebook-fiókok kiszűréséért. Az alábbi témákról volt szó: 00:52 – Hogyan jutottunk el egy olvasói tipp alapján 87 gyanús profilhoz? 04:14 – Miért szintlépés ez a hálózat a korábbi hasonló próbálkozásokhoz képest? 09:28 – Cintia, Zoltán és a többiek: hogyan építenek fel teljes élettörténeteket a kamuprofilok, és hogyan hálóznak be valódi embereket is? 14:55 – Békemenet, Washington, Moszkva: a hálózat politikai aktivitása a fontos közéleti események idején pörög fel. 18:09 – A hálózat tagjainak fele benne van a Harcosok Klubja nyílt támogatói csoportjában is. Mi ez a csoport? 21:25 – Újságírói praktikák: hogyan zajlott a nyomozás? 23:32 – Szilvi kedvenc álpofiljai és AI-generált képei. 25:54 – Actor, context, behaviour: miről ismerhetjük fel az álprofilokat? 31:07 – Mire lehet jó egy ilyen hálózat a kampányban? Az álprofilok utáni nyomzást magyar nyelven itt, angolul itt olvashatjátok, a profilokat pedig ebben a táblázatban gyűjtöttük össze.See omnystudio.com/listener for privacy information.

Egy főként átláthatósági szabályokat tartalmazó uniós rendeletre reagálva a Meta (a Facebook anyacége) és a Google is bejelentette, hogy nem futtat tovább politikai hirdetéseket az Európai Unióban. Az EU-s jogszabályt október 10-től kell alkalmazni, a platformok tiltása nem sokkal ezelőtt lépett életbe. Mivel Magyarországon a kormányközeli szereplők európai léptékben is hatalmas összegeket költöttek online politikai hirdetésre, előzetesen azt valószínűsítettük, hogy a tiltás a Fidesznek fáj majd a legjobban. Azóta több cikkben bemutattuk, hogy a tiltás korántsem hézagmentes, vannak olyan hirdetők, akik továbbra is nagyüzemben adnak fel politikai hirdetéseket a Meta és a Google felületein. Bár ezzel nemcsak a platformok belső szabályzatát szegik meg, hanem valószínűleg az EU-s rendeletet is, a jogszabály betartatására még nincs kijelölt magyar hatóság. A Lakmusz podcastjában Teczár Szilárd Német Szilvivel, a Lakmusz újságírójával, és Molnár Csabával, a Political Capital kutatásvezetőjével beszélgetett arról, mi történik a politikai hirdetésekkel október 10. óta. Szóba került az is, hogy a Fidesz új kampányeszközei (a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök) mennyire lehetnek alkalmasak a fizetett hirdetések kiváltására. Egyéb, a podcastban említett de korábban nem linkelt cikkek és elemzések A Political Capital, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Központ jelentése a politikai hirdetésekről a 2024-es kampányban A Lakmusz nemzetközi összehasonlítása a 2024-es kampányhajrá időszakából A Political Capital elemzése a Google-hirdetésekről a politikai hirdetések leállítása után A Lakmusz cikke a Nemzeti Ellenállás Mozgalom tulajdonosváltásáról See omnystudio.com/listener for privacy information.

Hogyan csatlakozott rá a kormányközeli média Orbán Viktor nyilatkozatára, és milyen narratívák kezdtek terjedni már az év elején a Soros-birodalom „kiűzéséről”? Milyen szerepet visz a kormányzati kommunikációban a Magyar Nemzet, az Origo és a Mandiner? Milyen módszerekkel mutatható ki az üzenetek összehangolt terjesztése? Mit lépjen egy ilyen környezetben a független média? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Horváth Katával, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatójával, aki Ring Orsolyával közös tanulmányában mesterséges intelligenciával támogatott szövegbányászati módszerekkel vizsgálta az állami dezinformáció terjedésének mintázatait.  A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. Fotó: Attila Kisbenedek/AFPSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Milyen eszközökkel lehet vizsgálni egy összetett politikai téma megjelenését a nyilvánosságban? A Political Capital kutatói komplex módszertant dolgoztak ki az ukrán kémbotránnyal kapcsolatos narratívák nyomon követésére: igénybe vettek egy a HDMO projekt keretében fejlesztett új eszközt, a Visalertet, használták saját szélsőjobbmonitor adatbázisukat és úgynevezett social listening eszközöket is. Podcastunkban arról beszélgetünk Molnár Csabával és Demény Richárddal, a Political Capital kutatóival, hogy a kémüggyel kapcsolatos kormányzati narratívák nem feltétlenül tükröznek egy jól átgondolt kampánystratégiát, bár illeszkednek a kormány külső és belső ellenségeket egyszerre felmutató általánosabb taktikájába. Azt is végigvesszük, hogyan került be az ügy hatására a nyilvánosságba Kárpátalja visszacsatolásának lehetősége, és miként reagált erre a magyar szélsőjobboldal. Kép forrása: Genya Savilov/AFPSee omnystudio.com/listener for privacy information.

Mik azok az álhírek? Miért olvassunk minőségi híreket? Miért érdemes több forrásból tájékozódni? Milyen eszközökkel ellenőrizzük a tartalmakat? Ezek a kérdések a detekto.hu, egy 13-16 éves fiataloknak készült online médiaműveltségi tananyag fejezetcímeiből származnak. Podcastunkban a detekto.hu-t létrehozó Idea Alapítvány munkatársaival, Nagy Krisztinával és Timár Borbálával többek között arról beszélgetünk, hogy miért elengedhetetlen része a dezinformáció felismeréséről szóló oktatásnak a minőségi hírek jellemzőivel való foglalkozás; mi az, amit a tényellenőrző újságírás eszköztárából a kamaszok is könnyen megtanulhatnak használni, és még élvezik is; miért múlik nagyon sok a tanárokon a kritikai médiaműveltség iskolai oktatásakor. A detekto.hu-t az Idea Alapítvány a HDMO (Magyar Digitális Média Obszervatórium) együttműködés keretében fejlesztette. See omnystudio.com/listener for privacy information.