Kémhatás

Az országgyűlés július 7-én döntött az ún. „ügynökakták” nyilvánosságra hozataláról, ami alapján októbertől a 6-os kartonok és a mágnesszalagokon tárolt állambiztonsági adatok mindenki számára megismerhetővé válnak. Ezzel egy régi, közel 37 éves vita kerül végre nyugvópontra. Vagy mégsem? Erről beszélgettünk levéltárunk főigazgatójával, Cseh Gergő Bendegúzzal és az ÁBTL „ügynökszakértő” történészével, Takács Tiborral.

40 éve történt a csernobili reaktorkatasztrófa – ennek szenteltük a "Kémhatás" podcast soron következő adását. Vendégünk a csernobili zónáról dokumentumfilmet forgató Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, illetve Vass Miklós fizikus, az RBMK típusú reaktorok szakértője. Munkatársunk, Pócs Nándor a katasztrófához vezető utakról, a szovjet atomtechnológiáról, a jelenlegi orosz és belarusz emlékezetpolitika visszásságairól, és persze az erőmű körüli pillanatnyi helyzetről is beszélgetett velük.

Adásunk főszereplői a nők. Szocialista nőmozgalmakról, nőpropagandáról, a Rákosi-korszak híres traktoroslányairól, munkahelyi viszonyokról, a női szerepek lassú változásairól beszélgettünk. Vendégeink ezúttal Unger Gabriella történész, intézményünk levéltárosa és Kisőrsi-Farkas Zsófia történész, egyetemi adjunktus voltak.

Míg élt, Cseh Tamás számos politikai és szellemi hagyományközösség számára jelentett hivatkozási pontot. Az urbánus-liberális alternatív underground ugyanúgy otthonra tudott találni a dalaiban, mint a 70-es években indult táncházmozgalom inkább a népies gondolattal azonosuló tagjai. Ki ő és honnan jött? Mit csinált másként, mint a kortársai, és hogyan viszonyult hozzá a rendszer? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az ÁBTL történész-kutatójával, Pap Péter Istvánnal, illetve Csengey Balázzsal, a Cseh Tamás Archívum munkatársával.

Kik és hogyan védték a szocializmus állami és pártvezetőit? Kik voltak Virág elvtárs "fiai" A tanúban? Hogy kezelte Kádár János a saját testőreit? Felrobbanó sörgyári palackokról, "O"-dossziékról, fedőcégekről és dekorációs vállalatokról Podoski Gáborral, Kádár János egykori testőrével és Krahulcsán Zsolttal, az ÁBTL tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor. --- 0:00 Bevezető 2:22 Milyen vezetők kaphattak személyi védelmet a szocializmusban? 6:12 Szakmai pálya a BM kormányőrségtől a személyvédelemig 10:59 Hogy lehetett bekerülni a kormányőrségbe? 12:48 Milyen szerepe volt az állambiztonságnak a személy- és objektumvédelemben? 18:23 Az apparátus szerepe Budapesten és vidéken 21:28 Tartótisztek a személy- és objektumvédelemben 25:26 Mennyit kommunikált a testőr a védett személlyel? 28:23 Kádár János testőre Aligán 31:58 Vélt és valós veszélyek az 1970-80-as években 36:13 Szovjet-magyar együttműködés Gorbacsov 1986-os látogatásakor 38:40 A magyar testőrök és a nemzetközi delegációk 46:28 Milyen cezúrát jelentett a rendszerváltás? --- Ajánlott művek: Takács Tibor: Káderbiztonsági szolgálat. Védett vezetôk és az állambiztonság a Kádár-korszakban Aki védte Kádárt, Pozsgayt, Antallt, de még Putyint, Clintont és a pápát is Furcsa halálesetek a Kádár-korban: halálra égett miniszter, önmagát kétszer szíven szúró KSH-elnök Terrorizmus, robbantások és kábítószerek: Carlos, a Sakál Budapesten