Egyik rímtől a másikig

Lehet-e egy harminc éve megjelent szonettkötet egyszerre fegyelmezett, vicces és nagyon is kortárs? Vida Kamilla és Péczely Dóra más-más olvasói tapasztalattal közelítenek Bertók László Három az ötödiken című kötetéhez. A beszélgetésben a szigorú forma mellett előtérbe kerülnek a versek jó dumái, nyelvi játékai és humora; valamint az a kérdés, milyen képekhez és gondolatokhoz tud kapcsolódni egy mai olvasó. Az is szóba kerül, hogyan szólnak ma a rendszerváltás idején írt versek a közéletről, a természetről, a reményről és a jövőről. A felvételt 2026 szeptemberében Bertók Attila készítette a Webstar Csoport stúdiójában.

Mennyi mindent lehet elmondani egy szonettben úgy, hogy a legfontosabb mondat hiányzik belőle? A Három az ötödiken 243 verse szigorú formát követ, miközben Bertók László újra meg újra félbehagy egy szót, megakaszt egy mondatot, vagy az olvasóra bízza, ki beszél és kiről. Imreh András és Mesterházi Mónika költőként és műfordítóként közelítenek ehhez a nyelvhez: mit értünk meg ösztönösen egy hiányos sorból, és mi történne, ha le kellene fordítanunk? Szó esik arról is, hogyan olvashatók együtt a kötet személyes titkai, történelmi tapasztalatai és ironikus pillanatai. A felvételt 2025 májusában Aubert Gábor készítette a Webstar Csoport stúdiójában.

Bertók László kilenc éven át írta azokat a szonetteket, amelyek végül a Három az ötödiken című kötetben álltak össze. De mit látunk, ha a 243 verset egymás után olvassuk: különálló darabokat, három kötetet vagy egyetlen, folyton változó építményt? Keresztesi József és Szegő Jánosa szonettek formájáról, nyelvi töréseiről és visszatérő motívumairól beszélget. Közben az is kérdéssé válik, miért éppen ezt a korszakot szokás Bertók pályájának csúcsaként emlegetni, és mit fedhet el az életmű többi részéből, ha csak innen nézünk vissza rá. A felvételt 2026 februárjában Aubert Gábor készítette a Webstar Csoport stúdiójában.

Bertók László 1987-es kötete, A kettészakadt villamos sajátos határhelyzetben van: egy összegző igényű válogatáskötet, a Hóból a lábnyom (1985) után következik, és az életmű legkiemelkedőbb teljesítménye, a szonettkorszak, a három szonetteskönyv – tehát a Kő a tollpihén (1990), a Ha van a világon tető (1992), valamint az Ez a semmi, két semmi közt című harmadik egységet is magában foglaló Három az ötödiken (1995) – előtt áll. Görföl Balázs és Láng Orsolya ezt a különös átmenetiséget és egyes versek jelentőségét latolgatja. Közben szó esik Bertók hol költői, hol civil, hol vagány, hol rendszerető karakterjegyeiről, életművének irodalomtörténeti pozíciójáról, sokszínűségéről, kísérletező kedvéről, merészségéről, humoráról. A felvételt Németh Gábor készítette 2023 novemberében, a Webstar Csoport irodájában.

1985-ben Bertók László 50 éves volt, és ebből az alkalomból jelent meg a pályáján az első összegző igényű válogatás, a Hóból a lábnyom, amely a korábbi verseken túl kétciklusnyi új szöveget is tartalmazott. Kiss Georgina és Parti Nagy Lajos is összegezve, a pálya első szakaszát és az innen nyíló távlatokat is áttekintve beszélnek az életműről, nem kisebb igénnyel, mint hogy azt mutassák meg, miként gyökeredzik ez a költészet a 20. század különféle hagyományaiban. Ezenfelül szó esik Bertók László alkati vonásairól, s arról, hogy ezek miként csapódnak le adott esetben a verseiben, továbbá felmerül a Bertók-líra, valamint a 20. századi költészettörténet Bertókon keresztül való taníthatóságának kérdése is. A felvételt 2025 márciusában Aubert Gábor készítette Pécsett, a Webstar Csoport irodájában.